Accueil > Français > TE ARAPO - En souvenir d’un homme de recueils > La collection PARAU NO TE ‘ĀI’A > Le premier livret de la collection PARAU NO TE ‘ĀI’A, intitulé "Tearapō - Papa’oā Ha’apape"

Le premier livret de la collection PARAU NO TE ‘ĀI’A, intitulé "Tearapō - Papa’oā Ha’apape"


JPEG - 129.7 ko
Tearapō sur son vélo (dessin de Dubois)


TEARAPÖ
Papa’oä - Ha’apape

JPEG - 365.7 ko
Le premier livret de la collection PARAU NO TE ‘ĀI’A, intitulé "Tearapō - Papa’oā Ha’apape"

TUMU PARAU

TE PARAU NÖ PAPA’OÄ ’OIA HO’I ’O ’ÄRUE

Te mau tä’öti’ara’a 9
Te mau vai 10
Te mau marae 11
Te mau to’a

PÖMARE ARI’I I TARAHO’I

Te rirora’a ’o Papa’oä ’ë ’o ’Ärue 13
Taraho’i

PÜO’OROITEVAITA’IREA

Äti’ärava tö’u fenua 15
Te fa’a rahi o Tefa’aroa 16
Vai’uramata ’e Vainähiti ’eifa’ahamarü ia Ahutoru
Tä’u fenua ë, e ’ärueroa tö tävai i te no’ano’a pua 17

TE PARAU NÖ TËTÜROA ’OIA HO’I ’O TËTI’AROA

Töna tätua motu 19
Töna mau rä’au tupu
Töna ara’ara’a i ni’a i te ’iriätai 20
Töna fatura’ahia e te ta’ata
Töna mau marae 21
Töna fa’ateni

’OROHENÄ TE MOU’A NUI O TE ’ÄI’A

Te tïruira’ahia te fenua 23
Te henä o te atua ’Oro 24
Te mau tämatara’a e ’a’e i ni’a ia ’Orohenä
E mou’a fa’atenitenihia ’o ’Orohenä 25

’ÜPORU, HA’AVAI, MÄHINA

Anavaharau te vähi ’aira’a ’upu 27
Te tauira’ahia o ’Üporu ’ë ’o Ha’avai
Te tauira’ahia o Ha’apape ’ë ’o Mähina 28
Te fare ti’arama o Tahiti
Te mau ’änavai
Te mau marae
Te mau ava
Te mau piri
Te ’a’era’a mätämua i ni’a ia ’Orohenä 29

TE HEI FA’ATENITENI O MÄHINA

Matavai i te mamae o te ’a’au 32
Mai te ’öti’a i tai i Rä’iämanu 33
I uta roa i Mou’atäpiri 34
Terä mai te mä’a o te ’äi’a o Ha’apape
Terä mai tä tö ’Orofara
Ë, terä ato’a mai tä tö ’Ähonu 35

TUARAHA TE VAHINE PA’A MO’O

’O Tuaraha ’e ’o ’Ao’aoari’iitera’i 37
Tö räua färereira’a
Ua tö te vahine mo’o
’Ao’aoari’iitera’i tamaiti 38
Te ha’api’ira’a a te metua vahine
Te tamaiti ’e te metua täne 39
Te metua vahine

RUÄNU’U TE TA’ATA HA’APAHI

Töna hïna’aro vahine 41
’O Tehohotauniua te vahine
’Öra’era’e te mata o te ti’ahou... 42
Nä tua’ana
Te reo ’äpi o nä tua’ana 43
Te tapu a Tehohotaunia 44
Te utu’a maita’i
’O Mo’iri te päruru o Tehohotauniua 45
Te fa’aotira’a a Ruänu’u
E mono’i ahi 47
Te mau täpa’o i mua ia Tehohotauniua
Te haere-höpe’a-ra’a ’o Ruänu’u iö Tehohotauniua
Te ’oto o Tehohotauniua 48
Pöhueuta, Pöhuetai
Matavai nö te mamae o te mäfatu 49
Mähuvete te tara ’o Ha’avai
Te ara pö
E no’ano’a mono’i ahi

JPEG - 193.9 ko


’O VAI ’O TEARAPÖ ?

’O Pouira TEAUNA täne tei pi’i-noa-hia ’o Tearapö. ’Ua fänauhia ’oia i te matahiti 1902 ’e ’ua mate i te matahiti 1969. E ’orometua ha’api’i tamari’i töna töro’a.

Nä te mau mata’eina’a ’e te mau motu nö Porinetia nei i reira töna tonora’ahia nö te rave i täna ’öhipa, ’ua huihui ’e ’ua ha’aputu ’o Tearapö i te mau ’a’ai ’e parau pa’ari mai roto roa mai i te feiä ’ite nö taua mau vähi ra. ’Ua pä’imi roa ato’a ’oia i te mau täpa’o fa’a’ite i te tupu-mau-ra’a nö taua mau parau ra.

’Ia ’ore töna mana’o e mäha, ’ua fa’arava’i ’o Tearapö i te mau parau i roa’a iäna mä te tai’o i te mau puta tahito mai tä T. Henry ’e te tahi atu mau puta tupuna, hou ’a ’iriti ai i täna i mana’o ë ’o te mea tano a’e. ’Aita ’oia i fa’ahepo mai ë, täna ana’e te tuatäpapara’a mau ’e ’aita atu. ’Ua fa’aitoito mai rä i te ta’ata e fa’aro’o atu i täna fa’ati’ara’a ’ia rave ato’a i täna iho ma’imira’a.

E ravera’a maere ’e e fa’anahora’a nö te tau ’äpï, ’ua fa’a’öhipa ’o Tearapö i te räve’a ’äpï roa o taua tau ra ’oia ho’i te rätio. I te maorora’a e 7 matahiti, ’ua ha’apa’o ’oia i ni’a ia Rätio Tahiti i te ha’apararera’a parau i te mau monirë ahiahi ato’a. Mai te hora 6 ’e te ’äfa ë i te maorora’a 15 miniti, e rave rahi te mau ’utuafare mä’ohi tei tämoemoe ’e tei fa’aro’o na i täna mau fa’ati’ara’a parau.

’Ua ta’a a’e na ia Tearapö ë nä roto i te rätio e rahi a’e te ta’ata e fa’aro’o i täna mau ’örerora’a parau i tä te ta’ata ’örero nö te tau i ma’iri. Mä töna hina’aro ’ia ’apiti atu te nuna’a mä’ohi i töna iho ’ite i te hotu o täna mau ma’imira’a, ’ua ’iriti ’o Tearapö i te tä’äto’ara’a i te ’uputa o te ’ite tei riro noa na ’ei ’öhipa nä te tahi tau ta’äta. ’Ua ha’apapü ato’a mai ’oia ë te faufa’a ’e te raura’a ’o te mau tuha’a o te hiro’a, ’ua vaiihohia mai ïa ’ei ö nä te tä’äto’ara’a ’o te nuna’a mä’ohi.

(E mana’o teie nö roto mai i te Pü Teanavaharau)

JPEG - 177 ko

TEARAPÖ

E arara’a, e arara’a, e arara’a nä ’oe e Tearapö
E pi’ira’a, e pi’ira’a nä ’oe ’ia topa te rä i te ’iriätai.

’O tö ’oe io’a, ’o tö ’oe huru, ’o tä ’oe ’öhipa
’O te pehera’a, ’o te porora’a i te ’ä’a’i o tö ’oe ’äi’a.

Të vevo ra tö reo i te ahiahi i roto i te rätiö
E ’örerora’a, e fa’atenira’a nä ’oe i te ihotumu
E hïro’a tö ’oe, e peu tä ’oe, e reo tö ’oe,
E fenua tö ’oe i vaiihohia mai e te mau tupuna.

’Äre’a vau nei, ’ia taha te mahana i muri i Mo’orea
Nö te ’ü’ana ’e te vinivini o te ta’i o tö reo
Pehe iho nei au i te he’euri o tö’u ’oire
’O ’Üporu ’o Ha’apape ’o Mähina i te mata hi’o noa.
’Aua’e mäoti tö ’oe hinuhinu e te Rahu ë
I teitei ai tä’u nei pi’ira’a mä te ’ümere.

Të pehe nei au i tö ’oe pa’ari ’e tö ’oe mana
I te arara’a nä ’oe e te metua e Tearapö ë !

Betty TAPUTUARA’I, tiunu 1990

JPEG - 137.7 ko


Dans le respect du droit de courte citation, vous trouverez ci-dessous des extraits de certaines des légendes recueillies par TEARAPO et publiées dans le premier livret de la collection PARAU NO TE ‘ĀI’A.
Vous pouvez consulter le texte intégral de la collection PARAU NO TE ‘ĀI’A à la documentation du Service de la culture et du patrimoine, à la bibliothèque de Te Fare Tauhiti Nui et à la bibliothèque de l’Université de la Polynésie française.


- TE PARAU NŌ PAPA’OĀ ’OIAHOI ’O ĀRUE

Fa’aro’o mai rä i te parau nö ’Ärue. Te iho tupu o te ’äi’a ë, te aroha ’ia rahi ’e fa’aro’o mai i teie nei parau.

Te i’oa mätämua o ’Ärue ’o Papa’oä ïa. (Te i’oa teie i ’itea i roto i te mau puta tuatäpapara’a i päpa’ihia e te mau horo pahi ’e te mau mitiönare mätämua. Mai te tahua tu’era’a pöpö i Faratea i ’Ärue e haere roa atu ai i te tuha’a fenua i ti’ahia na e te hotëra Lido i mua a’e nei, të reira te tuha’a fenua i parauhia ë ’o Papa’oä.) E aha rä te aura’a mau o teie i’oa ’o Papa’oä.

Të vai ra te hö’ë papa i tahatai [mai te ärea o te tahua tu’era’a pöpö i ’Ärue, ’oia ’o Faratea, e haere roa i tahatai a’e i te fare purera’a tätorita]. Taua papa ra, ’ua mutumutu haere ïa, ’ua riro ’ei ’oä. Teie te aura’a : e ärea tei parauhia ë ’ua mutumutu i te va’a o Hiro. I raro i te tai, tei reira nä to’a ra ’o To’aroa ’e ’o To’apoto. Papa’oä : e papa ’e e ärea : e ’oä.

I te pae i uta, tei reira te marae Taraho’i nö te fëti’i ari’i, e ö huna nä te ari’i, nö reira i mo’e roa ai taua marae ra i teie ’anotau. I roto i taua marae taehae ra te fa’a’aira’ahia te puhi nö te roto Vaihïria tei riro ’ei maimoa nä te ari’i ’e tei fa’a’aihia i te i’a vaevae roroa.

Te reira tuha’a fenua tä’äto’a, e moti i Muhuäpare e haere roa i te ’ötu’e ’Öutua’ia’i, ’ua parauhia ïa ë : ’o Papa’oä. [Tei Papa’oä te ha’ara’ahia te fare purera’a rahi roa a’e ’o Tahiti nei : e hitu hänere ’ävae ’oia ho’i e piti hänere mëtera i te roa, e toru ’ahuru ma maha mëtera i te ’ä’ano ’e e toru purupiti i roto i taua fare purera’a ra. Te fare purera’a teie i reira tö Tü Vaira’atoa Pömare fa’arirora’ahia ’ei ari’i nui nö Tahiti i te matahiti (1815) hö’ë tauatini va’u hänere hö’ë ’ahuru ma pae.] Nä taua ari’i ra i taui i te i’oa i riro ai ’o Papa’oä ë ’o ’Ärue nö te mau peu ’äruera’a i te ari’i Pömare.
(...)

JPEG - 194.3 ko

- TE PARAU NŌ TĒTŪROA ’OIA HOI ’O TĒTI’AROA

I te 14 (’ahuru ma maha) nö ’ëperera i te matahiti 1924 (hö’ë tauatini iva hänere iva ’ahuru ma maha), ’ua tae au i Tëtüroa ’oia ho’i ’o Tëti’aroa nä ni’a i te pahï ra ’o Manä’ura e ra’atirahia e te ta’ata ra ’o Tehei Tüpai. Te fa’atere mätini ’o Tëtuanui Pöuira, te hö’ë ïa hoa nö tätou ’e tä ’outou e ’ite atu i tahatai i ni’a i te uahu. Te ho’o tao’a ’o Yvan Aubert ’e nä mätaro ’o Ititoro Teme’ehu Mäti nö Tautira ’e ’o Marurai Pakeno nö Papeno’o ’e tö’u iho tae’ae ’o Tao’ahere Te’ore, fa’atere pereo’o uira nö te tävana rahi i te reira tau.

E tere mata’ita’i i Tëti’aroa, e ti’i ato’a ho’i i te pühä ’e ia Viriamu täote niho nö Papeete, i nä vähine tävini ’o ’Atipani vahine ’e te pöti’i ra ’o Terai Tauira e müto’i nö Pape’ete i te reira tau.

I te mau matahiti i muri mai, ’ua tere pinepine ato’a atu vau i Tëti’aroa : 2 (piti) nö fëpuare i te matahiti 1937 (hö’ë tauatini iva hänere toru ’ahuru ma hitu) ; 28 (piti ’ahuru ma va’u) nö tënuare matahiti 1944 (hö’ë tauatini iva hänere iva ’ahuru ma maha) ’e te tere höpe’a i te matahiti 1960 (hö’ë tauatini iva hänere ono ’ahuru), i reira tö’u hi’opo’a-mäite-ra’a atu i te vëtahi mau marae ’e te mau paepae e vai ra i Tëtüroa ’o tä’u e fa’ati’ati’a atu i muri nei.

I tua i te mata’eina’a Papa’oä, ’oia ’o ’Ärue, të vai ra te mau motu Tëtüroa tei parauhia i teienei ë : ’o Tëti’aroa. E 25 (piti ’ahuru ma pae) maile i te ätea i te ’oire Pape’ete ’e e 24 (piti ’ahuru ma maha) maile i te ’ötu’e Niufä i Ha’apape. E ’ite-noa-hia atu nä ni’a i Tahara’a i te mau mahana manino te tai ’e mäoa’e ri’i te mata’i. E ’ite-päpü-ato’a-hia atu nä ni’a i te mau mou’a mai ia Hërai i ’Ärue, ’o Farerau’ape i Pirae, ’o Papahonu ’e ’o Päuri i ni’a a’e i te ’oire o Pape’ete.

JPEG - 62.9 ko

- ’OROHENĀ TE MOU’A NUI O TE ’ĀI’A

JPEG - 41 ko


Te mou’a ’Orohenä e piti täuatini piti hänere toru ’ahuru ma hitu (2237) mëtera i te teitei, te mou’a teitei roa a’e o Tahiti nui märe’are’a i te vai uri rau, te mou’a i parauhia ë :

Te henä o te atua ’Orotau
E atua nö te tama’i
E tamaiti nä Ta’aroa Atua ’e ’o Hina,
Tei fa’atorehia e te änuanua
I ni’a i te mou’a
’O Mou’araha i Popora,

(tei parauhia i teienei ’o Pähiaiterimaomaramatoa te ’ürï haehae ’ete o Fenua’ura.)

Nö hea teie i’oa i te roa’ara’a mai i teie mou’a ? E rua tu’ura’a reo i roto i teie nei i’oa ’Orohenä : te henä o ’Oro. Teie tä te parau tuatäpapa i fa’a’ite :

Te tïruira’ahia te fenua

I te tau ’äuiui ra, "’aore ä te moa i ’ä’äoa, ’aore ä te pua’a i ’u’uru, ’aore ä te ’ürï i ’äoa," ’ua tupu te tïruvi i Tahiti nei nö te riri o te atua Tüara’atai i mau töna io röuru i te matau hï i’a a te ta’ata ra ’o ’Ataratua. ’Ua fa’a’ite ’o Tüara’atai ia ’Ataratua ë :
- "E tïrui au i te fenua."

’Ua fa’aineine ’o ’Ataratua i täna vahine ’e te mau tamari’i ’e te mau mea ato’a e ti’a ’ia rave. ’Ua haere rätou i te tara o te mou’a ’o Pitohiti tei riro i muri mai i taua tïruvi ra ë, ’o Tepito’otahiti.

’Ia tae rätou i te tara o taua mou’a ra, ’ua ha’a i te fare nö rätou. Te fare rau ’ape mätämua ïa i ha’ahia i te ’öpuhi ato’a, ’oia ho’i, te fare ’öpuhi tei nohohia e te mau ’äere.

’Ia ru’i a’e rä e vero rahi tei tupu. E ua, e pö ë, ha’eha’a atura te fenua i te ’iriätai. ’Ua nïnä te fenua ’e ’ua vai maoro mai te reira te huru. ’Ia ha’amata te vai i te tïpäpä, ’ua puta ato’a mai te hihi ’o te rä, të ’ite ra ’o ’Ataratua ’e täna vahine i taua tara ra i te terera’a nä roto i te vai nïnä ë i tö räua mana’ora’a ra ’o te henä ïa, ’o te tara i’a o te atua ra ’o ’Oro ’ei täpa’o fa’a’ite ia räua ë, të fätata ra te fenua i te ära’a fa’ahou.
(...)

JPEG - 158.6 ko

- ’ŪPORU, HA’AVAI, MĀHINA

JPEG - 246.6 ko


E moti i Vaipi’ihoro i te pae hitira’a o te rä ë haere roa i Rä’iamanu i Tahara’a. Mou’a ’Uranuiitera’iätea i te pae tö’o’a o te rä i te ’öfa’i Ha’avavau e ti’a ra i ni’a i Tahara’a i tai roa i te pürümu tahitö. Ha’avavau atu ai te ’öti’a nä roto atu i Moanafa’aö i te pa’iava i Ha’apape ’e te to’a ’o To’ahuripapa : ’o Ha’avai ïa ’oia ’o Ha’apape, ’o Mähina, ’o ’Üporu.

Anavaharau te vähi ’aira’a ’upu

Te i’oa mätämua o Ha’apape : ’o ’Üporu. Nö te mea tei taua mata’eina’a ra i ’Üporu te ti’ara’a o te fare ’aira’a ’upu rahi roa a’e o tö tätou mau pae fenua i Porinetia, te fare i parauhia ë :

’O Tapuataitera’i i ’Üporu
I Anavaharau,
Nö te hui ari’i o Tapuataitera’i.

Te fare ha’api’ira’a ’upu i reira tö Hiro ha’api’ira’ahia e te tahu’a matapö ra ’o ’Ana, i riro mai ai ia Hiro nä ’upu e hitu o teie nei ao. Ë, teie te parau nö taua fare ’aira’a ’upu tuiro’o ra ë :

Tei ’Üporu te ti’ara’a fare ’upura’a,
’O Anavaharau,
A te hui ari’i o Tapuataitera’i.

Nä ’orometua ’o Toamänava nö Ra’iätea ’e ’o Müre’a nö Vaiari, ’o nä ’orometua ïa i ha’api’i ia Hiro tei ’ite ’öhie i te ’upu, nö töna fa’aro’oro’o-noa-ra’a atu nä räpae i te tara o te fare. ’Aore ’oia i fa’aöhia i roto i te pupu ha’api’ira’a nö te mea e tamari’i ’oia nö roto i te ’öpü atua.

E ti’a na i taua ha’api’ira’a ra, te mau tamari’i hui ari’i o Tahiti nei, tö Ra’iatea mä ’e tei au mai ’e te mau tüa’ane ato’a ho’i o Hiro.

’Are’a rä, tei ia Hiro te rë nö taua fare ha’api’ira’a ’upu ra. Tei iäna te rë nö te mau huru ’upu ato’a : te ’upu nö te moana, te ’upu nö te fenua, te ’upu nö te reva, te ’upu nö te fa’atere, te ’upu nö te natinati ’aha, te ’upu nö te ti’a rä’au, te ’upu nö te pi’imato.

Nö reira ’o Hiro i riro ai ’ei toa tuiro’o iö tätou nei ’e i teretere ai nä te mau taha fenua tä’äto’a : mai Hitinuiini’a ë i Hitiiraro, mai Hititautauini’a ë tae roa i Hititautauiraro ë, i Hititautaureva ’e mai te taha fenua o ’Ahi’äroa ë tae roa atu i Pänitoro.

JPEG - 107.2 ko
JPEG - 143.6 ko
Carte des sites culturels de Tahiti cités par Te Arapo © SCP 2013
JPEG - 135 ko